TÉLI SZÜNET

Furcsa, hogy elérkezett az idő, amikor két teljes hétig itthon punnyadhatunk. :D Tényleg hihetetlen. 

Igazából most annyira nem vagyok elragadtatva a Karácsonytól (igen, ez tőlem elég szokatlan...), mert mostanság megint nincs minden rendben. Múlt héten még tök boldog voltam, aztán ez egy nap alatt megváltozott. 

Hűha, nagy érzelemáradat következik, vigyázat. 

Szóval...

(Amúgy sem írok olyan hosszú terjedelmű bejegyzéseket, de mivel szünet van, ezért ezen változtatni fogok. Most kezdem.)

Hétfőn még minden oké volt, karácsonyi vásároztunk a suliban, tök jól éreztük magunkat, a bejövő pénzt pedig eladományoztuk. Kedden sem történt semmi különleges, aztán szerdán megint éreztem, hogy valami nem okés. De most nem első órán, hanem a hatodikon. Szerencsére pont az ofővel volt óránk, úgyhogy bátran ki mertem kéredzkedni a mosódba. Na, egy szó, mint száz, a folyosón megint összeestem. "Kellemes" volt. Már megint haza kellett hozni, alig voltam magamnál. 

Másnap reggel (csütörtökön) elmentünk vérvételre, ami elég rosszul sikerült, mert a doki nem talált bele a vénába, és baromira fájt... A vérképem végül is egész jó, de januárban végig vizsgálatokra fogunk járni. De jó lesz nekem... 

A bálra sem mehettem, suliba se engedtek, egyedül az osztálykarácsonyt tudtam kikönyörögni. Egy nagyon jó barátnőm húzott, és az egész jól sült el, meg hangulatos volt, úgyhogy nem bántam meg, de nagyon hamar elfáradtam, ami azért furcsa, mert nem szoktam, főleg nem ennyitől. Jó, valószínűleg eléggé kimerült vagyok, aztán ennyi, majd kipihenem magam most. 

Ja, csakhogy a szünetben is egy csomó dolgom van. 

Apumék kitalálták, hogy a szünet utolsó hétvégéjén menjek hozzájuk, amikor tanulni szoktam. Amikor ezt elmondtam nekik (mármint, hogy akkor tanulok), le lettem szidva, hogy most az egyszer bírjam már ki, hogy nekem kell alkalmazkodni, tanuljak két ünnep között... Két ünnep között akartam pihenni, de mindegy, nem gond. Pff. 

Ráadásul miért nem jó nekik a karácsony utáni pár nap? Mert hogy ők nyaralni mennek. -.-"

Konkrétan meg lettem zsarolva, hogy vagy elmegyek, vagy akkor egész évben várhatok a karácsonyi ajándékra. Te jó ég... Hát a pofám is leszakadt. Mintha eddig sírtam volna az ajándékokért, tavaly sem, idén sem kértem semmit, sőt... Erre ezt vágják a fejemhez. Szuper érzés. 

Tehát megint semmi megállásom nem lesz a szünetben, és most már kicsit kezd elegem lenni, mert most az egyszer tényleg ki akartam pihenni magam. Na, mindegy. Ez van. 

Ez egy kicsit negatívra sikeredett, de nem vagyok túl jó passzban. Nem így képzeltem el az első karácsonyomat álmaim iskolájában. Magát a karácsonyi időszakot sem. 

____

A napokban fogom elkezdeni az ultrahosszú éves beszámolót (amikor minden hónapról írok), amit ugye tavaly találtam ki. Akkor tök jó volt visszaemlékezni a dolgokra, remélem, ez idén se lesz másképp. Lehet, egy kicsit még korai, mert szilveszterig van idő, de ha most elkezdem, nem marad az utolsó pillanatra. 

______

Nagyon rég írtam. Mármint valami sztorit. Se egy tisztességes novellát, vagy egy rendes történetet. Semmit. És még arra sem volt időm, hogy hiányozzon. Eléggé szomorú vagyok emiatt is. 

DE! 

It's CHRISTMAS time! 

Ez azért vigasztal. Valamennyire. 

:)

Ó, és van egy dolog, aminek nagyon örülök. 

Leadtam a cipősdobozokat az árvák számára. <3

Jó érzés volt. 

_

Most asszem megyek becsomagolni az ajándékokat. :)