Összevesztem BM'-el, aki hetedikes. Ha tudnátok, miket vágtunk egymás fejéhez. (xd)
Aztán elejtettem a zsíros kenyeret, kiöntöttem a teát(KÉTSZER).
Hazafelé menet majdnem bőgtem, mert előttem ment a volt keringős párom, és még mindig nem vagyok túl rajta. :O :(
Hazajöttem, rögtön egy veszekedésbe csöppentem.
Nagymamám kitalált dolgokat, és persze én lettem lecseszve...
Bejöttem a szobámba, hogy ennél nem lehet rosszabb.
Tévedtem!
Anyukám besétált, leült az ágyra. Közölte, hogy bement a gimi igazgatójához. Nincs esélyem. Persze, nem így mondta, meg semmi, de a lényeg ugyanez. Nem férek be.
Számítottam erre, mégis kiborultam.
Fájt.
Mert annyira akartam!
És a tudat, hogy elbuktam, elszúrtam, egyszerűen kikészít.
Annyira rossz...
Aztán ahogy itt sírtam, egyszer csak benyitott valaki. P'.
Dobtam egy hátast. xd
Itt maradt egy ideig, aztán hazament.
Az a helyzet, hogy mostanában TÉNYLEG nincs rendben semmi.
Minden összejött.
Komolyan minden.
Tudom én, hogy ez most egy hullámvölgy, ami minden ember életében előfordul.
De átvészelni nem olyan könnyű.
Mindegy, én bajom.
Itt ez a költözés is.
Anya már talált is egy albérletet ott, ahova valószínűleg megyek gimibe.
Ilyen gyorsan? :O
Azt hiszem, most szükségem van egy kis időre, míg feldolgozom ezt.
(mármint a gimit...)
Irodalommal kezdtünk, ahol kész káosz volt. A termet, ahol eredetileg lettünk volna, "színházzá" alakították át, így máshova kellett mennünk.
Csomóan nem tanulták meg a verset. És aki elmondta, azt mind zavarták, hogy véletlenül se tudja normálisan elmondani. Mivel kerültem először sorra, sikerült. xd
De Sz', az egyik srác, kábé tízszer ugrott neki, de B' mindig megakadályozta valahogy. Kedves. :S
Tesin az igazgató helyettesítette a tesitanárnőt.
Kéziztünk.
Dobtam három gólt, B'nek, aki nagyon jó kapus. Magamon is meglepődtem. xd
Angolon L' megint mellém ült, úgyhogy:
APRIL LAUDER, SOHA TÖBBET NE MENJ EL HÉTFŐN! SOHAAA! :D
Kikészítettek. Nem hagytak békén.
Banáán! Állandóan ezzel nyaggattak, Sz' is, L' is...
És a tanár mindig énrám szólt. Huh...
Bioszon és föcin a föci -és töritanárral voltunk. Bioszon a felvételiről beszélgettünk.
Engem is kérdezett, és győzködött, hogy jó lesz nekem az E' is. (amit másodiknak jelöltem meg), ugyanazt tanulom majd, ugyanannyi lehetőségem lesz, az is egy nagyon erős iskola...
Előbb küldjék már ki az értesítőt!
Addig is, könyörgöm mindenkinek, hagyjatok békén! :(
Az a baj, hogy vannak, akik mondogatják: úgyis felvesznek. De azok nem tudják milyen érzés minden reggel úgy felkelni, hogy tudod: nem sok esélyed van. Hogy egész nap ezen rágódsz, hogy másra nem tudsz gondolni...
Na, de ne is forszírozzuk tovább.
Éneken pedig Sz' rajzolgatott a kabátomra, meg hülyeségeket beszélt, aztán hirtelen megszédültem. De annyira, hogy... kifejezhetetlen. Szóltam a tanárnak is, de nem vette komolyan, azt hitte, csak szimulálok. Hát persze... Mondjuk érthető.
De tényleg nagyon rossz volt. :O
Amikor kicsöngettek, fél percen keresztül álltam fel, végül sikerült, de kint úgy kellett megtartani, majdnem összeestem. Nem tudom, mi ütött belém. Lehet, hogy azért, mert nem ettem... Valószínű.
Elmaradt a kézi.
Könyörögtem a tanárnak, hogy legyen, az igazgatóhoz is mentünk(ő is kézilabdázott régen, sőt anyukámmal volt egy csapatban), az osztályfőnökhöz is(aki abszolút nem ért ehhez.xd), de semmi...
Majd' megőrültem itthon, annyira menni akartam.
Tiszta függő vagyok, komolyan mondom.
Kézilabda nélkül nem létezem.
Ahogy az írás nélkül sem. Már két dolog, ami nélkül nem tudok élni.
Már csak a holnapot kell kibírni, és easter holidaaaay! <3
Ma megint nekiálltam takarítani. Igaz, semmi kedvem nem volt hozzá, de mégis megtettem.
Jó sokáig tartott megint, de megérte, mert újra csillog-villog minden.
Na jó, ez enyhe túlzás. :$
Hétfőre verset kell tanulnom, már csak négy sor van belőle, amit nem tudok.
Plusz novellát is kell írnom, mert én hülye szóltam az osztályfőnökömnek, hogy van egy új ötletem. Persze már abszolút nincs humorom megírni, de muszáj lesz... xd
Már megint jó előérzetem van a jövőhéttel kapcsolatban.
Hétfőn ugyan semmi extra nem lesz majd, kedden sem, egyedül szerdán.
Fordított nap.Az egyik legjobb dolog a tavaszban! (Ez eredetileg április elseje miatt lenne, de már két éve nem arra esik. xd)
Bárhogy felöltözhetünk, kifesthetjük a körmünket, befújhatjuk a hajunkat színesre, és mi tanítunk.
Aztán kézi -és focimeccsek, valamint az igazgató által hozott zsír, amit kenyérrel fogyasztunk el.
A kézicsapatban benne vagyok.:)
Focizni meg nem is nagyon tudok. xd
Csütörtöktől pedig suli sincs.
Jea, tavaszi szünet! :D
Szerintem most nekiállok a novellának, hátha befejezem, és nem kell holnap vacakolnom vele! :)
Egy dolog, amit utálsz a társadalommal kapcsolatban.
Ha ez a társadalomhoz tartozik, akkor a kirekesztést. Tudjátok, a kiközösítés, a kicsinálás, ami mindez csak "poén", de azért tegyük tönkre mások életét...
Ez volt az első olyan dolog, ami előtt nem izgultam nyolcadikban.
Központi, keringő, szóbelik. Mindegyiknél iszonyatosan ideges voltam. Most nem.
Reggel fél nyolckor keltem, hajat kellett mosnom, pedig tegnapelőtt mostam(-.-). Alig maradt idő. Anyukám nem tudta begöndöríteni a hajamat, állt a bál... A sminkemet én csináltam, persze csak halványra. Aztán a nagy "veszekedés" után fogtam magam, és elindultam, majdnem sírva. A szél fújt, fáztam. Hála Istennek felvettek útközben az egyik barátnőmék. (ez így értelmes? mindegy, ha nem, akkor nem. xdd)
Végül P' megcsinálta a hajam, de jött a titkárnő, és kezelésbe vett. (xd)
Fodrászkodott és kisminkelt.
Mindenki(inkább csak a lányok) azt mondta, hogy egy kicsit erős lett az a tus, de egyébként nem, mert a képen meg nem látszik, és legalább kiemelte a szememet.
Előtte járkáltunk, meg mindent csináltunk. Én voltam a legutolsó, akit fotóztak az osztálytársaim közül. :D
Csinálhattunk közös képet K'-val és P'-vel. Jól sikerültek. :) Azt hiszem, az egyedüliek is. A nyakam az kész van, annyit kellett forgolódni. xd
Hárman maradtunk lányok az utolsó órán, vagyis tesin, gondoltuk, úgysem lenne jobb dolgunk. A fiúk fociztak, szokás szerint.
A végén akkora balhé volt! :O
Úristen.
Én csak arra eszméltem, hogy a tanár nagyon fújja a sípot. Két srác nagyon összekapott. Az egyik föntről leköpte a másikat(xd), de nem őt találta el, hanem egy másik fiút. Azon szakadtunk. xddddddd
Az egész pedig abból lett, hogy a másik nekilökte a bordásfalnak az egyiket. (érthetően írom le, nem? xdd)
Durva volt.
Szóval, tablófotózás? Pipa.
Már csak egy dolog maradt. A ballagás... Ami (már) nem a jövő zenéje, ahogy eddig mondtuk(mondtam)...
Furcsa, hogy nemrég még ősz volt, nagyban készültünk a felvételire, és soroltuk, mennyi minden vár ránk.
Központi.
Keringő.
Szóbelik.
Tablófotózás.
Ballagás.
Oké, ott van még az osztálykirándulás is. Nagyon várom!! A helyszín is megvan már, a szállást is lefoglaltuk. Három napos♥ Csak győzzem kivárni. :D
Kitaláltam egy új novellát, letöltöttem milliónyi zenét, plusz K' telójáról(megjegyzem, mind a kettőnknek ugyanolyan van. xd) küldtem át, úgyhogy fülhallgató elő, OpenOffice nyitva(nekem nincs World-öm), és mehet a write...
Sokat beszélek... Bár, nem hiszem, hogy ez a legrosszabb.
Nem vagyok egoista, hogy azt mondjam, nincs, mert igenis van!!!!
De jelen pillanatban nem jut eszembe, mivel ha ilyen kérdés van, SOHA nem jut eszembe. :S
Vallomás kihívás - 18. nap
A legfontosabb ember jelenleg az életedben.
Nem csak egy van.
A testvérem, az anyukám, és a papám is, de tudom, hogy nemsokára elveszítem. :(
_________________________________
Huh.
Azért annyira nem volt rémes ez a hétfő, de jobb is volt már... Sokkal!
A reggelem eleve így indult:
Hogy én mennyire utálok korán felkelni, és mennyire utálok iskolába járni!
Ez a nap is fos lesz!
Optimizmus lvl99.
Aztán összekaptam magam, fél órával később pedig morcosan elindultam az iskolába.
Valamennyire jobb kedvre derültem a nap folyamán.
Az órákon meg nem történt semmi extra, kivéve a biológia dolgozat... Ötös lett. xd
Röviden ennyi.
Ja, idegesítő emberek továbbra is vannak, de kinek a környezetében nincsenek?
Azt is tudom, hogy akik számomra idegesítőek, akiket utálok(gondolkoznom kell, kire vonatkozik a többes szám, mert egy embernél több nem jut eszembe:O), azok számára én vagyok idegesítő és ők utálnak engem.
Mindegy.
Feszültség lvl99.
Sok mindenben nem javultak a dolgok.
Pl. az lb-mel való viszonyom.
És anyukám...
Állandóan azt hajtogatja, hogy meg fog halni. Nyugtatom. De ha én nem tudok nyugodt lenni, hogy tudom őt megnyugtatni?
Az is szóba került, hogyha elballagok, elköltözünk.
Igazából én örülnék neki.
Csak azt nem tudom, hova. Testvérem Budapestet mondott, mondjuk akkor, ha felvesznek oda, ahova menni szeretnék. (Ami nem Pesten van, de mindegy, nem ez a lényeg.)
Anyukám azt mondta, hogy oda, ahova járok majd gimibe.
Szóval... egyelőre ez még mellékes.
De a 2013 a változás éve.
Vagy az a 2012? xd
Lényeg, hogy jó lenne.
Félek az április 25-től.
Akkor küldik ki az értesítőt.
Féleeeeeeeeeeek!
Om ja!
____
Anyukám aranyköpései:
*Testvérem betűzte neki(mobilon keresztül) a címét.*
"Legnagyobb megbánás". - szóval valami olyan dolog, amit nagyon-nagyon megbántál.
Nem fejteném ki. De azt nagyon!
Vallomás kihívás - 14. nap
Rejtett tehetség.
Van olyanom? O.o
Ha rejtett, akkor bizonyára én sem tudom. Vagy igen? xd
Vallomás kihívás - 15. nap
Kedvenc dolgod magaddal kapcsolatban.
Kedvenc dolgom, kedvenc dolgom...
Mivel alapjáraton önbizalomhiányban szenvedek, sokat kell ezen gondolkoznom.
Igazából, az írást említeném. Azt nagyon szeretem magamban. Mármint... hogy szeretek írni, és valamennyire tudok is.
Vallomás kihívás - 16. nap
Egy dolog, amit szívesen megváltoztatnál magadon, ha tehetnéd.
Van három nagy sebhelyem, amiket egyszerre szereztem. Azokat nagyon szívesen eltüntetném. Plusz visszanőtt az a kis pukli, ami nyáron is volt, de az kevésbé zavar...
Más nincs.
Bocsánat, hogy csak így összesűrítve tudom, de nem volt időm...
_____________________________
Nos, hogy elfoglaljam magam, nagyjából levázolom a jelent, és a jövőt.
Alias a jövőbeli terveimet és álmaimat.
Mostanában nem tudok hosszú bejegyzéseket alkotni. Elkezdtem valamelyik nap, de ki is töröltem... Valamiért nem tudom szavakba önteni az érzéseimet, túl sok van, kifejezhetetlen...
Mindenesetre, megpróbálom...
A jelen... #1. Gimnázium Már kedden feltették álmaim iskolájának honlapjára a sorrendet. Tűkön ültem egész nap... Szóval... (Az iskolákat sorrendben írom.) 1. T - emelt angol 100. vagyok 44 pontos szóbeli(50-ből) 150 pont összesen ~ 140-től vesznek fel ~ Az angoltanárom ismét közölte, hogy nem fognak felvenni. Őszintén, nem lehetne békén hagyni? 2. E - emelt angol
Elutasítottak...
36-ig ment, 39. voltam... :(
E - sima osztály
Felvettek.
Harmincvalahányból 25. vagyok.
3. B - emelt angol
42. vagyok és harminvalahányat vesznek föl.
Szóval, valószínűleg felvesznek.
Nem mondanám, hogy elégedett vagyok. Sőt...
Nagyon félek, hogy nem vesznek fel az első helyre.
Annyira akartam! Nagyon nagyon akartam/akarom!
Nem is merek arra gondolni, mi lesz, ha nem...
NEM!
Nem szabad...
Na, ez az, amit nem nagyon megy...
Sokszor mondtam, hogy 2013 nem az én évem.
Egyre jobban kezd bebizonyosodni, hogy ez így van...
Reménykedem!!
#2.
Írás
Ahogy a legjobb barátnőm mondaná, írói válság...
Jellemző rám az utóbbi időben.
Tegnap tértem észhez, hogy nagyon rég írtam novellát/történetet.
Elhanyagoltam. Nem is értem, miért nem vettem észre. Csak annyi tűnt fel, hogy valami hiányzik.
Tegnap este elkezdtem egy novellát, ami már november óta érett, de csak most volt erőm belekezdeni...
Remélem, hamarosan visszaáll minden a régi kerékvágásba, és menni fog!
Őszintén szólva, többet nem kívánnék leírni.
Így is alig megy, hogy összeszedjem a gondolataimat...
A jövő ...
Az első, amit felhoznék, az megint a gimnázium...
Nagyon szeretnék bekerülni az első iskolába. Ha sikerül, én leszek a legboldogabb ember a világon, de ott nagyon nehéz a matek. Tényleg iszonyatosan nehéz. És tudniillik, a matek a legnagyobb gyengém...
Ha pedig nem vesznek fel, akkor a második helyre megyek, de ott meg óriási sznobok vannak. Az egyik barátom mesélte, hogy neki van ott egy ismerőse, és nem fogadják el, még úgy sem, hogy menő cuccokban jár.
Valami, amit szeretnél megtenni, mielőtt meghalsz. Nagyon szeretnék eljutni Mexikóba. Ezen kívül még sok minden van, de hosszú listát nem kívánok erről írni. :D
Irónia...
"JÓL VAGYOK"!
Holnap elém tárul a lista. A lista, amitől rettegek.
