Muzsika

2012. június 23., szombat

Egy ilyen összetett bejegyzés.

A zenét a nép felé, a népet a zene felé közelíteni lehet. 

~ Zenéből nekem sosem elég. Ki hogy van ezzel, azt nem tudom. Én max hangerőn hallgatom a dubstepet is, de nem zavar, mert nekem így jó. És mondhat bárki, bármit, ez nem fog megváltozni. Minden ember más... ~ 


 
Ha a nevetés hosszabbítja az életet, már halhatatlan vagyok! 




A változás elhozza a békét.
És a zene?
Az jó.


Inkább leszek egyéniség egyedül, mint olyan, aki nyal, hogy valaki lehessen. 


Az egész élet egy kibaszott szépségverseny! Suliba járunk, aztán egyetemre, aztán meló... Kapják be! Csináld, amit szeretsz, a többit meg szard le! 


Na mit gondolsz?
Egész...jó.
Micsoda?
Egész jó.
Egész jó? Kibaszott jó, talán süket vagy?



A zenében olyan kérdésekre is megtaláljuk a választ, amiket nem is keresünk. 





Hasonlít Rexre, a SpongyaBobból. 
- Van egy olyan rész, amikor gilisztát vásárol, mert Csigusz Patrikhoz megy. - 



____________________________


Tudod, miért mentem el?
Mert sosem kérted, hogy maradjak! 

_____________________________


Nem is tudom, mire jó, ha jó ez
Az alkohol boldoggá tesz
Akkor az a kevés kis öröm is
Kihányva fekszik a kövön

Fáj a fejem, a szívem túl nagy
És nem tudom, nem tudom hol vagy
Forog a világ, elfolyik minden
Nekem senkim, de senkim sincsen!









&











Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése